KÖZÉPKOR (895-1786)
895-900: Magyar honfoglalás
997-1000-1038: Szent István – államalapítás (nyugati keresztény királyság)
1318: Vecsés első írásos említése
1323: Halom első írásos említése
1500-as évek eleje: Halom falu elnéptelenedik
1526: Mohácsi csata
1541: Budát beveszik a törökök (Vecsés török uralom alá kerül)
1600 körül: Buda környéki török-német harcokban elpusztul Vecsés.
1686: Buda felszabadul a török alól
1699: Karlócai béke – az ország felszabadul a török alól, és a németeké lesz
17-18. század: Vecsés puszta és Halomegyháza puszta
ÚJRATELEPÍTÉS (1786-1867)
1780-1790: II. József
- június 14.: Grassalkovich Antal telepítési felhívása (svábok) – újratelepítés
1787: Elkezdődik a templom építése, megindul a német nyelvű iskola
1792: Postakocsi-állomás
1799-1845: Mayerffy Ferenc bérlő felvirágoztatja Vecsés-Szentlőrincpusztát
1804: Templom
1810: Tűzvész (1804:592 lakos)
1811/12/31/36/37/48/66/67/73: Kolerajárványok
1814: Felépül a templom (1813-Szent Flórián harang-ma is megvan!)
1814: Árvíz, a kanális építésének terve
1846: Megépül a kanális (1560 lakos)
1847: Elkészül a Pest-Szolnok vasútvonal
1848-1849: Forradalom és szabadságharc
1855: Gyógyítani kezd Jungmann Dávid
1864: báró Sina Simon volt birtokát felparcellázzák, kialakul a Felső-telep
1867: Kiegyezés
A MONARCHIA (1867-1918)
1867-1918: Osztrák-Magyar Monarchia
1872: Deutsch József lesz Felsőhalom-puszta birtokosa
1873: 81-en halnak meg kolerában
1873: Kispest és Szentlőrinc-puszta kiszakad Vecsésből
1875: Andrássy Aladár kialakítja birtokát Halomegyházán
1878: Róder Imre tanító lesz a községben
1880: Az iskola tanítási nyelve a német helyett a magyar lesz (Róder Imre) (2674 lakos)
1887: 48-as olvasókör, könyvtár, énekkar, fúvószenekar, színjátszókör (Róder Imre)
1890: Önsegélyező Egylet – Néptakarékpénztár (Róder Imre) (3271 lakos)
1892: Temetkezési Egyesület (Róder Imre)
1893: Községi Hitelszövetkezet (Róder Imre)
1894: Gyógyszertár (Farkas Aurél)
1896: Közegészségügyi ellátás (Dr. Pöschl György)
1898: Magyarul is van mise
1899: Az első telefonálás Vecsésről
1900: Felépül a kastély Felsőhalomban
1902: Népkönyvtár
1902: Vecsési Önkéntes Tűzoltó Egyesület (Róder Imre)
1904: Gazdakör (Róder Imre)
1906: Óvoda – Kisdedovó
1908/24: Artézi kút (Fő út – Város utca)
1909: Kertekalja vasútállomás
1909: Iskola a Felső-telepen
1909: Andrássy-telep (7403 lakos)
1912: Lányiskola – Római Katolikus Polgári Leányiskola (Fehér János)
1912: Ipartestület
1914-1918: I. világháború
1916: A felső-telepi templom, iskola és zárda építésének kezdete
1918: Az Oszták-Magyar Monarchia Németország oldalán vereséget szenved.
HÁBORÚBÓL HÁBORÚBA (1918-1945)
1918-1919: Háborús vereség, őszirózsás forradalom, területek leszakítása, kommunista diktatúra, vörösterror, román megszállás, fehérterror
1920-1944: Horthy-korszak
1920. június 4.: Trianoni békediktátum
1921: Elkészül a felső-telepi templom (9420 lakos)
1923: Evangélikus gyülekezet
1925: Református templom
1926: Villanyvilágítás
1927: Kultúrház (Fehér János, Boross Imre)
1927: Ganz-telep
1928: Andrássy iskola
1930: Ganz-Kertváros
1931: Halmy-telep (Adler Szigfrid és Halmy József) (13006 lakos)
1932: Sportpálya (Halmy József)
1932: Evangélikus templom
1939-1945: II. világháború
1941: Volksbund (Ifj. Berger Pál)-150 tag (18494 lakos)
1941: Magyarország a Szovjetunió megtámadásával belép a háborúba
1942: Vitézsor a Budai Nagy Antal úton
1942: A negyedik zsidótörvény elveszi a Halmy család vecsési vagyonát
1943: A doni katasztrófában több vecsési is meghal
1944-1945: Háború hazánk területén
1944: Bombatámadások Vecsés ellen
1944. július: A vecsési zsidók deportálása
1944. november-december: Vecsés bekerül a budapesti ostromba
- december 9.: A visszavonuló németek felrobbantják, felgyújtják a falusi templomot, a falusi iskolát, a Kultúrházat, a malmot, az evangélikus templomot, a községházát és több lakóházat
1944/ 1945: A szovjetek felszabadítanak a fasiszták alól, de megszállják az országot és erőszakos események sorozatát követik el
1945: A szovjetek kb.700 embert elhurcolnak…
1945: Magyarország totális vereséget szenved a II. világháborúban. 1 265 000 magyar meghal, ennek a 2/3-a civil…
SZOVJET VILÁG (1945-1989)
1945-1991: Szovjet megszállás
1948-1989: Kommunista diktatúra (kemény majd puha)
1946: Kb. 1500 sváb kitelepítése
1947: Felvidékről elűzött magyarok befogadása
1948: Az egyházi iskolákat államosítják
1949: Steinmetz-szobor (13805 lakos)
1951: Posta (a mai helyén)
1951: Tanácsháza (a mai Városháza)
1952: Bölcsőde
1953: A Téhöly vendéglő József Attila Művelődési Házzá alakul át
1955: Jókai szabadtéri színpad
1956: Nemzetőrség (Szarka Géza)
1958: Andrássy-telepi templom (Bognár Ferenc)
1960: Községi Könyvtár (15537 lakos)
1961: Ferihegy Tsz
1962: Kisegítő Iskola
1963: Falusi templom
1964: A Gáz- és Olajszállító Vállalat vecsési üzeme
1964: Árvíz
1964: Gimnázium
1965: Vecsés focicsapata megnyeri a Szabad Föld Kupát
1967: Halmi iskola
1970: Vecsés Nagyközség
1972: Kenyérgyár
1973: OTP-lakótelep (1980:20770 lakos)
1974: Víztorony
1983: Felépül a felső-telepi iskola új épülete („Spenót”)
1984: Megépül a Szakorvosi rendelő
JELENKOR (1989-)
1989: Rendszerváltás, kísérlet nyugati típusú demokráciára
1990: Szabad, demokratikus választások-polgármester: Molnár Imre (18106 lakos)
1992: 20 km-es szennyvízcsatorna-hálózat
1993: Rheinstetten (Németo.) testvértelepülés lesz
1994: Új falusi iskola
1994: Kanadában meghal Halmy Józsefné
1996: Régészeti terepbejárás azonosítja egy Árpád-kori templom alapját
1997: Gyergyószárhegy (Románia) testvértelepülés lesz
2001: Vecsés városi rangot kap
2004: Megépül az M0 és M4 vecsési szakasza
2007: Market Central Ferihegy (2011: 20879 lakos)
2012: A Semmelweis Ignác Bölcsőde új épületének átadása
2013: Bálint Ágnes Kulturális Központ
2021: A Halmy házaspár újratemetése